A pleisztoc�n kl�mav�ltoz�sai

Az utols� j�gkorszak idej�n j�gtakar� bor�totta Eur�zsia �szaknyugati ter�leteit. Eur�p�ban a legnagyobb kiterjed�s� j�gtakar� n�h�ny sz&aac=te;zezer �vvel ezel�tt London, K�ln, Krakk�, Kijev vonal�ig nyomult el�re. A j�gtakar�t�l d�lre pedig j�gsapk�t �lt�ttek az Alpok, a Pireneusok, a K�rp�tok �s a Balk�n-f�lsz=get 1500 m-n�l magasabb hegycs�csai is. Az amerikai kontinens �szakabbi ter�leteit, Eur�p�hoz hasonl�an, t�bb ezer m�ter vastag j�gp�nc�l bor�totta. A j�gtakar� d�li hat�ra a 40. sz�less�gi k�r k�zel�ben h�z�d=tt, vagyis d�lebbre mint Denver, Chicago �s New York.

A j�g legnagyobb kiterjed�se az utols&oacu=e; eljegesed�skor

A f�ldt�rt�net utols� egymilli� �v�ben t�bbsz�r is bek�vetkezett hasonl� eljegesed�s. A tud�sok t�bbnyire 4-5, egyesek azonban 7 j�gkorszakot k�l�n&i=cute;tenek el. Az utols� j�gkorszak idej�n - amely 10-12 ezer �ve fejez�d�tt be, �s mintegy sz�zezer �ven �t tartott -, a sz�razf�ldek egyharmad&aacut=;t bor�totta be az �szakr�l el�renyomul� j�gtakar�. A hatalmas j�gt�meg term�szetes=n a t�le d�lre fekv� ter�letek �ghajlat�t is megv�ltoztatta, vagyis az eljegesed�sek k�zvetve bolyg�nk majdnem teljes ter�let�t �tform�lt�k.

A j�gtakar� visszah�z�d�sa �s ben�pes�l�s �szak-Amerik�ban

El�g r�g�ta ismer=, hogy a pleisztoc�nban a j�g el�renyomul�sait (glaci�lisok) olyan id�szakok szak�tott�k meg, am=kor a j�g visszah�z�dott (interglaci�lisok). Ezekne= a v�ltoz�soknak a magyar�zat�ra, mint kor�=ban l�ttuk, t�bb elm�let is sz�letett.
�tt�r�st jelentett a kutat�sokban, amikor j�n�h�ny �vvel ezel�tt ismertt� v�ltak a Gr�nlandon v�gzett 3 km-es m�lyf�r�sok eredm�nyei. Ezek alapj�n m�r sokkal pontosabb k�pet lehetett rajzolni az utols� j�gkorszak kl�mav�ltoz�sair�l. A j&eacut=;g- �s �led�kmint�k mintegy 110 000 �vre visszamen� �ghajlati inform�ci�t szolg�ltattak. Bebizonyosodott, hogy az utols� 10 000 �=v �ghajlata szinte alig v�ltozott, a megel�z� 100 000 �vben viszont 20 nagyobb v�ltoz�s is �szlelhet� egy nagyon hideg �s egy a maihoz k�pest �tlagosan hideg �llapot k�z�tt. K�l�n�sen meglep� volt, hogy a v�ltoz�sok milyen gyorsan, alig p�r �vtized alatt zajlottak le. Az ut�bbi t�ny az�rt figyelemrem�lt�, mert eddig felt�telezni sem mert�k, hogy ilyen r�vid id� a=att az eg�sz F�ld kl�m�ja gy�keres v�ltoz=aacute;son mehet kereszt�l.

A F�ld k�z�ph�m�rs�klet�nek alakul�sa=az elm�lt 850 000 �v alatt      

A hirtelen bek�vetkez� nagy v�ltoz�sokra W. S. Broecker, amerikai geok�mikus egy eg�szen �jszer� elm�letet dolgozott ki. Miut&aacu=e;n a gr�nlandi adatokat �sszevetette az �ce�nokban v�gzett paleoklimatol�giai kutat�sokkal, arra gondolt, hogy tal�n az �ce�ni v�zk�rz�s valamif�le �tv�lt�sait lehet az �ghajlat ugr�sszer� v�ltoz�sainak okak�nt felfogni.=br> Ennek a bizony�t�s�ra el�sz�r azt kellett igazolnia, hogy igenis l�tezik az �ce�nokban egy olyan glob�lis �ramk�r, amelyik �sszekapcsolja a nagy �ce�ni medenc�k tenger�ramlatainak felsz�=ni �s m�lyv�zi �gait. Ezeket a feltev�seit, radioakt�v nyomjelz�s technik�t is felhaszn�lva siker�lt bizony�tania. Mivel eredeti felismer�s volt, az �ramk�rt "Broecker-conveyor"-nak nevezt�k el. =/span>

A "Broecker-conveyor" egyszer�s�te=t k�pe
(Az �br&aa=ute;n egyes jel�li a koncentr�lt v�zs�llyed�si k�rzetet az Atlanti-�ce�n �szaki r�sz�n, amely l�nyeg�ben a jelenlegi glob�lis v�zk�rz�si rendszer motorja, kettessel a meleg felsz�ni �raml�st, h�rmassal pedig a hideg m�lyvizi �raml�st jel�lt�k.)

Ismerkedj�nk meg az elm�let l�nyeg�vel, Czelnai Rudolf egyik cikke alapj�n: "=..A Broecker-conveyor f� von�sa a k�vetkez�: az Atlanti-�ce�n �szaki medenc�j�ben az �szak fel� �raml� felsz�ni v�z (Golf-�ramlat) Izland k�zel�be �rve m�g 12=13 fokos, a kanadai �s gr�nlandi hideg l�g�ramlatok hat�s�ra azonban 2-3 fokra leh�l, �s az �tk�zben elszenvedett p�rolg�s k�vetkezt�ben a s�tartalma is szokatlanul magas. Ez a leh�l�s oly m�rt�kben megn�veli ennek a s�s felsz�ni v�znek a s�r�s�g�=, hogy az �ce�n �szaki cs�csk�be �rve m�r nehezebb, mint az ottani m�ly v�z, teh�t les�llyed �s a m�lyben elkezd d�lfel� �ramlani. A tov�bbiakban az �ramlat nagyobb r�s=e Afrika megker�l�s�vel jut el a D�li-�ce&aa=ute;n cirkumpol�ris �ram�hoz, majd a t�vol-keleti tr�pusi �vbe, ahol felsz�nre t�r, �s bonyolu=t utakon Afrik�t ism�t megker�lve jut vissza az Atlanti-�ce�n �szaki r�sz�be.