H�labda”-korszakok �s �vegh�zhat�s

J� 750 milli� �vvel ezel�tt a F�ld l�gk�r�nek sz�n-dioxid-tartalma hirtelen cs�kkent, a h�m�rs�klet pedig dr�mai zuhan�sba kezdett. Eg�sz bolyg�nkat elbor�totta a h� �s a j�g, amely visszaverte a Nap meleg�t� sugarait, s ez tov�bbi eljegesed�shez vezetett. Harvardi kutat�k szerint ezt az �gynevezett „h�labda”-korszakot egy, a maihoz nagyon hasonl� glob�lis felmeleged�s k�vette, amelyet akkor egy term�szetes eredet� �vegh�zhat�s v�ltott ki. Ez mentette meg a cs�r�z� f�ldi �letet a teljes kipusztul�st�l.
A kutat�k nam�biai szikl�kban tal�lt sz�nlerak�d�sok elemz�s�re alapozz�k felt�telez�s�ket. A Science-ben megjelent cikk�kben le�rj�k, hogy bizonyos sz�nizot�pok gyakoris�g�nak v�ltoz�sai arra mutatnak: az �letjelens�gek csaknem teljesen le�lltak az eljegesed�s id�szak�ban. Az elemz�s szerint a 750 �s 570 milli� �vvel ezel�tti id�szakban legal�bb n�gy ilyen „h�labda”-korszak k�sz�nt�tt a F�ldre, amelyek t�bb t�zmilli� �vig tartottak, s j�val hidegebbek is voltak, mint a k�s�bbi j�gkorszakok. Ezeket az id�szakokat az akkor l�tez� egysejt� fajoknak csup�n a t�red�ke �lte t�l. Egy-egy ilyen korszak addig tartott, m�g a vulk�ni tev�kenys�g r�v�n elegend� sz�n-dioxid nem ker�lt a l�gk�rbe, �s az �vegh�zhat�s k�vetkezt�ben emelkedni nem kezdett a h�m�rs�klet.
Paul Hoffman professzor, a kutat�csoport vezet�je szerint az, hogy az els� �llati �letform�k k�zvetlen�l a t�bb „h�labda”-korszakot mag�ban foglal� id�szak ut�n jelentek meg, nem csup�n v�letlen egybees�s. A felfedez�s magyar�zatot ad arra, hogy a fejlettebb n�v�nyi �s �llati �letform�k mi�rt csak a f�ldt�rt�net viszonylag k�sei szakasz�ban bukkantak fel, j�llehet kezdetleges egysejt� l�nyek m�r h�rommilli�rd �ve is l�teztek. 570 milli� �ve azonban a fejl�d�s �j lend�letet vett, a fajok sz�m�ban val�s�gos „n�pess�grobban�s” ment v�gbe, s ez a professzor szerint a szerencs�sen megv�ltozott k�r�lm�nyeknek tulajdon�that�. „Az egym�st v�ltogat� j�gkorszakok �s felmeleged�sek olyan pozit�v stresszhat�st v�ltottak ki, amely nagym�rt�kben hozz�j�rult a leg�letk�pesebb fajok kiv�logat�d�s�hoz �s elterjed�s�hez” – �ll�tja a professzor.