Modern Technika Honlapja
Modern Technika Honlapja
Oldalak!
     
Csatlakozs
     
Cikkek, bemutatsok
     
Fmen
     
Ha HRDETNI akarsz
     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Nzetsgmr
ltogat nzeldik
     
Hnyadika is van?
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Buttondoboz

Buttoncsere

jelentkezs:

vendgknyv

Buttonok:

 

 

     
Tudomny
Tudomny : A jgkorszak hatsai Magyarorszgon

A jgkorszak hatsai Magyarorszgon

Hubay Mikls  2007.08.07. 20:13

Mi kze van haznknak a jgkorszakhoz?Nosza, dertsd ki!

A kis jgkorszak kvetkezmnyei Magyarorszgon

A XX. szzad vgre mr egyrtelmv vlt, hogy az emberi civilizci termszetrombol tevkenysge oly mrtkben alaktja t a Fld bioszfrjt, mely belthatatlan kvetkezmnyekkel jr bolygnk sszes llnyre. Az ember szmra taln a legdrmaibb vltozsokat az idjrsi rendszer mkdsnek vltozsa szolgltatta. A kilencvenes vekben megszaporod s sorozatos termszeti csapsok jra s jra rirnytottk a nemzetkzi kzvlemny figyelmt a globlis felmelegedsnek nevezett ghajlati vltozsra.

A rendkvli idjrsi esemnyek (az vente jelentkez, rekordokat dnt s mrhetetlen puszttsokat okoz rvizek, a mind gyakoribb vl s felersd szlviharok, a kirv hmrskleti adatok) mindinkbb elrevettik, milyen XXI. szzadi ghajlati jvkpre kell felkszlnnk.

Az emberi civilizci letben nem egyedi s plda nlkli a jelenlegi ghajlatvltozs. Mr seinknek is volt alkalmuk tallkozni az idjrs drasztikus, hosszan tart vltozsval. A „kis jgkorszak” XVI-XVIII. szzadi esemnyei hasonl kihvs el lltottk a kor embert, mint minket napjaink ghajlatvltozsa. Az akkor trtnt idjrsi s trtnelmi esemnyeket rdemes felidzni, hiszen megmutathatjk, milyen lehetsges problmkkal kell majd a XXI. szzadban szembenznnk.

Hla Rthly Antal fldrajztuds kort megelzi, kiemelked gyjt- s kutatmunkjnak, a kis jgkorszakbeli Magyarorszgrl olyan aprlkosan sszeszedett idjrsi megfigyels ll rendelkezsnkre, amely eurpai viszonylatban is kimagasl helyet foglalhat el.

Kis jgkorszaknak nevezik azt az ltalnos klmaromlst, amely a Kr. e. 2000-tl kb. a XIX. szzadig tartott s fleg helyi jelensgekben mutatkozott meg. A korszakolsban nzetklnbsgek is jelentkeztek. Ma mr ismert, hogy a kzps holocn felmelegedst kvet ltalnos klmaromls is tartalmazott melegebb s hidegebb idszakokat is.

Szmunkra a legtbb s legjobban hasznlhat informci az utbbi vezredben

lezajlott lehlsi szakaszokrl - az 1200-7450, illetve a XVI. szzad vgtl a XIX. szzad els felig tart peridus - ll rendelkezsre. Ez utbbi idszak a korabeli forrsok alapjn mr jl rekonstrulhat.

A Krpt-medencben a trtneti idk legutols ghajlatvltozsa a XVI. szzadban kezddtt meg. Az 1550-es vek kzepnek meleg, szraz nyarai a szzad vgre hvss s csapadkoss vltak. EIkezddtt az az idszak, amelyet a meteorolgusok kis jgkorszakknt tartanak szmon. Az 1541-1590-ig tart els szakaszra a kontinentlis hats felersdse volt a jellemz, amely hideg teleket s forr nyarakat hozott, de megjelentek a kivtelesen hideg nyri hmrskletek is. A msodik szakasza 1591-1650 kztt produklta a leghidegebb teleket s hvs nyarakat, a harmadik idszak, pedig 1680-1740-ig tartott.

A lehlsi tendencik a XVIII. szzad vge fel jra felersdtek. Ennek magyarzatul tbbek az ez id tjt felersd vulkni aktivitst emltik, amelynek kvetkeztben annyi por, hamu kerlt a magas lgkrbe, amely cskkentette a fldfelsznre rkez napsugrzs mennyisgt, gy hvsebb idszak bekvetkeztt okozatta.

A XIX. szzad els vtizedeiben Eurpa-szerte jra dermeszten hideg teleket s hvs nyarakat jegyeztek fel. Az 1810-1860 kztti idszak hmrskleti rtkei megkzeltettk, st tl is szrnyaltk a XVI-XVII. szzad hidegrekordjait.

A kis jgkorszak idejbl nincsenek mszeres mrsekkel altmasztott hmrskleti s csapadkadatsorok. Pontos adatok hinyban dnt jelentsge lehet a korabeli megfigyelsek felhasznlsnak s rtkelsnek.

Klnsen fontos ismerni azt a termszeti krnyezetet, melyben egyes trtnelmi esemnyek, a gazdasgi s trsadalmi folyamatok lejtszdtak, hiszen ezek valdi rtkelse ezen adatok hinyban nem lehet teljes. Ennek fnyben rdemes egyegy trtnelmi esemnyt kiemelni, mellyel be lehet mutatni, milyen hatssal voltak az idjrsi esemnyek a kor hadi, gazdasgi s trsadalmi trtnseire.

A korabeli megfigyelsek termszetesen nem tudomnyos alapossgak de ha ugyanazon idszakban, egymstl fggetlen, tbb forrs is beszmol visszatr rendkvli hmrskleti esemnyekrl, znvzszer csapadkrl, radsokrl, akkor felttelezhet, hogy az adott terlet idjrsi rendszere megvltozott, vagy legalbbis a szoksoshoz kpest vltozban van. A korabeli krniksok azzal, hogy rsba foglaltk a rendkvli idjrsi esemnyeket, egyben zentek a ks korok szmra. Az anomlik s termszeti csapsok lersval hozzjrultak az ghajlatvltozs plasztikus bemutatshoz.

 

A kis jgkorszak hatsai

a XVI. szzadi Magyarorszgon

 

A Krpt-medence nagy rszn a nedves kontinentlis ghajlat az uralkod, melyben az ceni hats kelet fel haladva fokozatosan gyengl. Erre az ghajlati tpusra az lesen elklnl ngy vszak jellemz. Rvidebb idszakokban ugyanakkor a szeszlyes s ingadoz hmrskleti s csapadkvltozkonysg is kimutathat. A csapadkelltottsg alapjn a vzigny kzepes mrtk kielgtse biztostat, br ebben is jelents vltozkonysg llapthat meg vrl vre.

Az vi kzphmrsklet 9,5 C s 11,5 C kztti, kivtelt jelentenek a hegyvidki tjak. Az ceni s kontinentlis klmahatsok rvnyeslsnek mrtke az adott makroszinoptikus helyzetek gyakorisgtl fgg, azonban a fldrajzi szlessg s hosszsg, valamint a tengerszint feletti magassg szerint is jelents klnbsgek mutathatk ki az vi s havi kzphmrskletben.

A rendelkezsre ll informcikbl megrajzolhat egy-egy idszak hmrskleti trkpe. Hasonl a helyzet a csapadkviszonyok terletn, hiszen egy-egy pusztt zpor viszonylag krlhatrolhat terletet rint. Ugyanakkor a csapadkos napok s a csapadk mennyisgnek megszaporodsa szintn jl hasznlhat az ghajlati karakter meghatrozsnl. Nagyobb terletet rintenek s gy az ltalnos ghajlati vltozsokat legplasztiku sabban taln az radsok szmnak megszaporodsval, illetve cskkensvel lehet modellezni.

A Krpt-medence folyit az venknti ktszeri rads jellemzi, a holvads utni tavaszi (jeges r) s a nyr eleji (zldr). Felttelezhet, hogy amikor a korabeli krniksok pusztt rvizekrl, illetve ezek elszaporodsrl s visszatrsrl beszlnek, akkor nem a megszokott esemnyeket konstatljk, hanem a szoksostl eltr intenzits s szm radst akarjk megrkteni.

Hasonlan fontos szerepet jtszott az idjrs 1551-ben, Temesvr trk ostroma idejn, amelyrl Evlia Cselebi gy szmol be: „... A trk sereg ostrom al  fogta Temesvrt, ostromsncokat ksztett. mde Isten rendelsbl a zordon tl megrkezett s rendkvli nagy eszs lvn, az ostromsncok mind megteltek vzzel, gy annyira, hogy a janicsroknak lehetetlen volt az ostromsncokban megmaradni...”

Temesvr teht tmeneti megmeneklst ksznheti az idjrs vltozsnak. Taln a leghresebb vrostrom, amelynek sikeres vdelmben az idjrs is kiveszi a rszt, Eger vrnak 1552-es sikertelen ostroma. A trk sereg els ltalnos rohamt szeptember 29-n vezette, az utolst oktber 12-n, melynek kudarca utn rendelik el a visszavonulst. Dzseladze Musztafa trk historikus az albbiakkal magyarzza a kudarc okait:

„... Negyven napig tartott a harc, de elfoglalsa knny szerrel nem volt lehetsges... Isten vgzsbl bekvetkezvn a tli vszak s a hideg id; a bellott eszs s havazs miatt eltnt a nyugalom s trelem, az lelmiszerekben val szksg aggasztotta a sereget, a hidegsg megzavarta az llatok nyugalmt...”

Br a trk trtnetr „isteni rendelsnek” tulajdontja a veresget, de ismerve az idjrsi esemnyeket, elmondhat, hogy a vr sikeres vdelmben jelents szerepet jtszott a vdk kitartsa s hsiessge mellett a hirtelen bellt hideg, amely ellehetetlentette az ostroml trk sereget.

A negyvenes, tvenes vekben jra felersdik a kontinentlis hats a Krptmedencben, amely hidegebb teleket s forrbb, aszlyos nyarakat eredmnyez. A szzad kzeptl kezdd hideg idszak tetpontjai az 1595-1602 kztti esztendk telei. Az ers tli lehls jele volt, hogy a Krpt-medence folyi jra befagytak, gy a Duna is. (1594-95, 1601-02, 1607-08 - ezekben az vekben a Duna „tfagyott”) A hideg telek hatst felerstette a hvs, csapadkos nyarak idszaka 1597 s 1606 kztt. A lehlsi idszak egybeesett a 15 ves hbor idszakval.

1560 s 1580 kztt jabb nyri csapadkhullm figyelheti meg, amelynek legintenzvebb szakasza a szzad hatvanas, illetve hetvenes veinek vgre esik, amikor szinte minden vben jegyeztek fel nagyobb radsokat. Heves felhszakadsok, zporok, jgesk s nyri viharok ksrik ezeket a nyarakat. A hmrsklet sem emelkedik a megszokott szintre. A gyakori felhzttsg megakadlyozta a leveg megszokott felmelegedst. Ebben az idszakban mg az sem ment ritkasgszmba, ami 1562. jnius 2-n trtnt Besztercn. Ekkor az egyik reggelen jggel vegyes h varzsolta fehrr a vros hztetit.

Az 1570-1580-as vekben mg hatalmas mennyisg gabonaterms a szzad vgre hirtelen cskkent, s a hbor befejezse utn sem llott helyre. A melegignyes bza arnya azonban nemcsak a kirabolt terleteken, hanem a kevsb hborgatott szaki megyk nvnykultrjban is elvesztette addig meghatroz szerept.

Sros megyben a XVI. szzad mg nem jelentktelen tiszta, illetve rozzsal kevert bzt, n. mixtrt tallunk, a XVII. szzadra ez majdnem teljesen eltnt. Helyt a mostohbb ghajlati krlmnyeket elvisel rozs vette t. A hvsebb nyarakat jelents mennyisg csapadk s visszatr radsok ksrtk.

A XVII. szzad hvs nyarai

A szzad els veiben vltozatos, de hideg id ksznttt be. Eurpban a leghidegebbek kztt emltik az 1620-21-es telet is, amikor befagyott a Mrvnytenger, melyen keresztl kzlekedtek az emberek. A telek 1600 s 1650 kztt ltalban vltozatosak voltak, csak a szzad kzepe tjn kvetkezett be a lehls legmlyebb pontja. Az 1650-es vektl kezdd peridust a hvsebb s csapadkosabb nyarak jellemzik, amelynek nyoma marad a trtnelmi esemnyekben is.

A hideg telekhez s a trtnelmi esemnyek kapcsolathoz az lland hborskods rengeteg anyagot szolgltat. 1614-ben a befagyott Balatonon tkel magyar csapatok nagy veresget okoztak a trknek, a koppnyi s mohcsi bget fogolyknt a csszrhoz kldtk.

Szintn a hideg tl adta lehetsgek kihasznlsrl szmol be Bethlen Gbor levelben, amikor az 1621-es hadjrat kapcsn lerja: „Petnehzy Istvn ktezer lval mentenek az mult szerdn ltal a Morva vizn, azt hiszem derekas dolgot prblnak, htok megett jrnak azaz seregek valahol akarjk, minthogy az jgen szabadon mehetnek mindentt...” 1623-ban Bethlen Gbor hadseregbl lovastul fagytak meg az rszemek.

 

A hadszntrr vlt Magyarorszgon gyakran belltak a folyk, gy a Duna is. A Drva jege elbrt egy kisebb hadsereget. Katonk sora fagyott meg a hadjratok alatt. Az 1645-s tlrl a beszmol elmondja: „... Kemny hideg tl ksznttt be, amelyhez hasonlt mg senki sem lt t. Nhol sok marha, vadllat s madr fagyott meg. A nagy folyk s tavak fenkig befagytak. Az Olt s a Maros folyn nyolc arasznyi vastag volt a jg... ” Hasonl kvetkeztetseket vonhatunk le a kortrsak beszmolibl, akik a szzad vgnek hideg teleirl emlkeznek meg.

A hirtelen bellt nagy hidegre enged kvetkeztetni az adat, mely szerint 1685ben egyszerre 150 ember fagyott meg Debrecenben. Az egsz Eurpt rint lehls, a roml ghajlati viszonyok tmeges kivndorlsi hullmot idztek el az eurpai mezgazdasg peremterleteirl, gy Skcibl is. A XVII. szzad dereknak vltozkony idjrst a szzad vgn jabb lehls kvette, melynek jeleknt Nagy-Britannia partjai mentn megjelentek kajakjaikkal az eszkimk. Jellemz pldul, hogy befagytak a nmetalfldi csatornk. A modern klmatrtneti vizsglatokban ppen a nmetalfldi csatornkon foly teherszllts szolglt alapvet forrsul az idjrs vltozsaira. A fizetsi naplk pontosan jelzik, hogy milyen korn megsznt a hajforgalom, mert bellt a jg csatornkban, s vrl vre korn kezddtt a tl. Jellemz, hogy a Nmetalfldre vitt spanyol katonkat korcsolykkal is felszereltk.

1676 decemberben, majd 1684 februrjban a befagyott Temzn vsrokat rendeztek. Klnsen hideg volt 1683-1684 tele, amikor a feljegyzsek szerint a fld Angliban kzel egy mter mlyen tfagyott s a Csatorna, valamint az szaki-tenger partjn is 30-40 kilomter szlessgben jg keletkezett. A szlssges nyri idjrs tbb trtnelmi esemnyre is hatssal volt. Az els 1663-bl szrmazik, amikor Kprl Ahmed nagyvezrt s kzel 100 ezres seregt - nyr elejn - 40 napos es tartztatta fel, amely csak jlius vgn llt el. Eredeti tervt feladva, amely Bcs ostroma volt, rsekjvr ellen fordult, amit 1663. augusztus 16-n elkezdett ostromolni s 40 napos ostrom utn el is foglalt. Ugyanez az ess idjrs akadlyozza meg a keresztny sereg augusztus 7-re tervezett hadjratt is.

Hasonlan hvs nyrrl tesz emltst az a hrads is, mely szerint Esterhzy Pl ndor Buda els ostromra kszldve - meggondolvn, hogy mr augusztusban havazott - tbori holmijainak leltra szerint rz gymelegtvel is felszerelkezett.

Kisebb megszaktsokkal szinte vgigksrik a szzadot az lland radsokrl szl tudstsok. A szzad els felben

szinte minden nyron feljegyeztek kisebbnagyobb radsokat.

A felersd kontinentlis hats kvetkeztcben a nyrutk, fleg az augusztus risi mennyisg csapadkkal kszntttek be, amelynek ksznheten llandsultak a nyri radsok. A legjelentsebb feljegyzett nyri rvizek 1605, 1608, 1609, 1618, 1621, 1628,1629-ben voltak.

A lakossg letlehetsgeit tovbb rontottk a tavaszi holvadst kvet rvizek. A szlssges idjrs vekben a gyakori tavaszi fagyok, a forr szraz nyarak, a csapadkos nyrutk s a hideg telek kvetkeztben a terms mennyisge gyakran nem volt elg a lakossg elltsra. Ezt a viszonylag kevesebb mennyisget is tovbb cskkentettk az lland hadjratok puszttsai, a hadseregek eltartsa s a ketts adzs. Gyakran jelentkeztek hnsgek s jrvnyok is.

Eszsek s radsok Magyarorszgon a XVIII. szzadban

 

Magyarorszgon az 1700-as vek els felre a gyenge ceni hats, a msodik felre a kontinentlis hats felersdse jellemz. A szzad els felre a forr nyarak jellemzek, de az 1760-as vektl megszaporodnak a hvs nyarakrl szl tudstsok. Rendkvli idjrsi esemnyek azonban a szzad elejn is elfordultak. Ilyen idjrsi kurizumnak lehet nevezni a nyri havazsokat, amelyeket 1716-ban Brassban (augusztus), 1725-ben Eperjesen (augusztus) 1795-ben Dsen (augusztus), 1799-ben Belnyesen (jlius) jegyeztek fel.

A hvs, csapadkos nyarak ugyangy cskkentettk a mezgazdasgi termkek mennyisgt, mint az aszlyok, vagy a fagyos, h nlkli telek. Ha a gyenge terms vek sorozatosan kvetkeznek egyms utn, az nemcsak a megtermelt lelmiszer mennyisgt cskkenti s hnsgeket idz el, hanem legyengti a lakossg ellenll kpessgt a fertz betegsgekkel szemben. A csapadkos, magas pra

tartalm idszakok klnsen kedveznek a fertz betegsgek, jrvnyok elterjedsnek.

A szzad els felben viszonylag kevesebb radst jegyeztek fel.

Az idjrsi viszonyok s jrvnyok kztti kapcsolat legjobban taln az 1709-es pestisjrvny s az idszak hvs, csapadkos idjrsa kztt mutathat ki. Rkczi szerint a jrvnyt Trkorszgbl hurcoltk be s mindenkppen figyelemre mlt, hogy tavasszal tmad fel, olyan idszakban, amikor az ismtld hideg telek s szlssges nyarak a mezgazdasgi termels cskkenst okozhattk, gyengtve a lakossg ellenll kpessgt.

Az eszsek s radsok egyes hadmozdulatokat is dnten befolysoltak. Az 1703 jliusban II. Rkczi Ferenc gy r:

„... a Borsava, Tisza s Szamos folyk. megradtak, srral s mocsrral bortottk a. sksgokat, ligeteket s erdket, s gy a folyk gya megkzelthetetlen volt”. Ez megakadlyozta a kuruc sereget a Tiszn val tkelsben, ugyanakkor megvdte az ket ldz Montecuccoli-ezredtl. Mikor vgl Vsrosnamny fel vettk az tjukat, „Az utakat annyira elbortotta a sr; a vz s a mocsr, hogy a gryalogsgnak majdnem egsz nap trdig vzben kellett gzolnia... ”

A XVIII. szzad kzeptl elszaporodnak a hideg telekrl szl beszmolk, amelyek kzl kiemelkedik Mikes Kelemen 1739-40-es bukaresti tudstsa. Eszerint 1739 oktber kzeptl 1740 mrcius kzepig, t hnapon keresztl szakadt a h. Megerstend Mikes Kelemen lltst, a forrsok a Krpt-medencben is az vszzad legkemnyebb teleknt tartjk szmon az idszakot.

1790-1795 kztt sorozatosan rossz terms vek kvetkeztek. A szolnoki ferencesek feljegyzse szerint: „A np oly nagy szksgben van, hogy a nd belbl kszlt lepnyekkel tpllkozik s dgltt llatok hst eszi, amibl klnfle betegsgek tmadvn, sokan elhaltak... Reggeltl estig szakadatlan sorokban jttek a zrdba kenyeret krvn, kik majd hen vesztek. A Kunsg ban az emberek szzankint hagytk oda hzukat s odatakarodtak telelni az hol koldulssal lhettek. A marhk fldet evn eldglttek. A np szegnyebb rsze mindenlbl kifogyott, annyira hogy a testi ruht is a kenyr vgett eladni knytelenttetett. ”

1791-ben a terms gyenge volt, 1792 nyarn elrohadt a sok estl. A Bcsi Magyar Kurir 1792. szeptember 7-i szmban beszmol arrl, hogy , „... az Alfldn egsz nyron esik az es. Az regek azt beszlik, hogy ilyen nyomorsgos aratst mg sohasem rtek... Erdlyben minden takarmny a mezn zott s rothadott ”

1794-ben az aszly tette tnkre a termst, a legyenglt emberek kzl szzval szedtk ldozatukat a jrvnyok.1795-ben a himl puszttott.

A kedveztlen idjrsi vltozsokat az 1760-as vektl kezdden meghonostott burgonyatermeszts sem tudta ellenslyozni. Mria Terzia 1767. oktber 21-n kelt rendelkezsben megparancsolta, hogy buzdtsk a lakossgot a gabonanemeken kvl olyan nvnyek termesztsre, amelyek termse ritkn szokott eredmnytelen lenni. Ha az egyik fajta vets nem sikerl, ptolja a msik. Ebbl a clbl klnsen ajnlotta a burgonya vetst.

A kisjgkorszak vge Magyarorszgon

 

Magyarorszg idjrsnak alakulsa a XIX. szzadban kvette az eurpai folyamatokat. A hazai forrsok alapjn megllapthat, hogy a szzad eleje Magyarorszgon is hvs s csapadkos idszakot hozott. A hideg telek hrom hullmban jelentkeztek: az els idszak 1810-1817, a msodik 1829-1836, a harmadik 1847-1850 kztt. Az els idszak esetben a hideg tlhez hvs, csapadkos nyr is trsult, a tbbire a forr, aszlyos idjrs volt a jellemz. Mindkt prosts a terms mennyisge s minsge szempontjbl htrnyos a mezgazdasgi termels szmra. A parasztsg terheit nvelte az ekkor Magyarorszgon elszllsolt osztrk katonasg eltartsa. A fld

mvesek ezt klcsnfelvtellel prbltk thidalni, de a rossz terms vek miatt nemcsak a klcsn visszafizetsre nem nylt lehetsg, hanem a vetmagra elegendt sem adta vissza a fld, ezrt a korszakban egymst kvettk az hnsgek s a jrvnyok.

A hvs, csapadkos nyarakrl tbb feljegyzs kszlt, gy Kecskemten 1812, 1813, 1814-rl. A csapadkos, hvs nyarak katasztroflisan rossz termst okoztak, amelyek egytt jrtak a lakossg kszleteket gyjteni kptelen tmegeinek fizikailegyenglsvel.

Ezek az vek, mint egsz Eurpban, Erdly-szerte is a katasztroflisan rossz termst eredmnyeztek. Voltak olyan helysgek, ahol a kukorica a sok es miatt ktszeri vets utn is kirohadt. A Partiumban 1817-ben egsz falvak maradtak pusztn. hnsg, s nyomban a legyenglt emberek kztt jrvny puszttott. Az uralkod II. Ferenc (aki ezekben a hnapokban utazta be a nagyfejedelemsget) hintjt az adzk lltlag 13 ezer panasz- s krelemlevllel raktk meg.

Az 1830-as kolerajrvny puszttsait fokozta (vagy ppen a jrvny kitrst segtette el) a klnsen hvs s csapadkos nyr. A fldeken elrohadt a gabona, a csapadkos idjrs miatt elszaporodtak az radsok. Ezek az idszakok egybeesnek a hrom nagyobb hideghullmmal. A legismertebb rads a Duna 1838-as pesti jeges rvize, amely jelents puszttsokat okozott s lerombolta Pest jelents rszt.

Hasonlan vlsgos v volt 1847. A helyzetet slyosbtottk az elszaporod jrvnyok, a mezei rgcslk puszttsa s a sorozatosan jelentkez sskajrsok.

A hideg telekre, amelyek a szzad kzepig folytatdtak, a legjobb trtnelmi plda 1848/49 rendkvl fagyos december vge, amikor az orszggyls knytelen ttenni szkhelyt Pestrl Debrecenbe.

Hasonlan hvs nyarakat jegyzett fel Agyagos Molnr Istvn Srospatakon, ahol 1849-ben a jliusi kzphmrsklet 19,3 C, mg az augusztusi kzphmrsklet 18,6 C volt. Ugyanitt 1851ben jniusban 17,6 C, jliusban s

augusztusban 19,7 C volt a kzphmrskletet.

A kis jgkorszak vgt Magyarorszgon legmarknsabban, az 1863. vi forr s katasztroflis aszlyhoz lehet kapcsolni. A szzad htralev idszakban az idjrs melegebbre fordulsa figyelhet meg. Az radsos vek gyakorisga a szzad elejn s kzepn a legnagyobb. Az 1860-as vek kzeptl a kisjgkorszaknak nevezett idszak vget r, ami nem jelenti azt, hogy rendellenesen hvs, csapadkos nyarak ne forduljanak el mind Eurpban, mind Magyarorszgon vagy a vilg ms terletein. Ugyanakkor elmondhat, hogy ezek gyakorisga s periodikus visszatrsk nem tapasztalhat.

ghajlat-vltozsi prhuzamok?

seinkkel ellenttben neknk van lehetsgnk felkszlni a vrhat idjrsi vltozsokra. A kis jgkorszak gazdasgi s trtnelmi esemnyei lehetsget nyjtanak arra, hogy elkpzeljk, milyen kvetkezmnyekkel jrhat a termszeti krlmnyek tarts megvltozsa. A globlis felmelegeds nemcsak az ember s krnyezete viszonynak jrartkelsnek a krdst veti fel, hanem jra kell gondolni az adott terleten lk gazdasgi, trsadalmi krlmnyeit s meglhetsi lehetsgeit is. Ez utbbi pedig sokszor meghaladja egy terlet, orszg, vagy fldrsz gazdasgi kereteit. Az idjrs-vltozsra is igaz az a kicsit kzhelyes megllapts, hogy a globlis problmkra globlis vlaszokat kell adni.

Ugyanakkor az idjrs-vltozs, a csapadkviszonyok mdosulsa komoly kihvst jelent Magyarorszg szmra is. Az elmlt vek rcfoltak az elrejelzsekre, melyek az ghajlatvltozs kvetkeztben a Krpt-medencre egy jval szrazabb idszak kezdett prognosztizltk. Az ismtld tiszai rvizek s hosszan tart csapadkszegny idszakok r kell, hogy irnytsk a figyelmet arra, hogy a megvltoz ghajlati krlmnyekhez alkalmazkodnia kell a Krpt-medence lakinak is. A vltoz ghajlati krlmnyek j vz- s krnyezetgazdlkodsi koncepci kidolgozst s megvalstst ignylik. Ez magba kell, hogy foglalja a meglv gtrendszer erstst s bvtst, az rterek beptsnek a megszntetst, szksgtrozk s vzelvezet csatornk ptst, melyek az aszlyos idszakokban is j szolglatot tehetnek a mezgazdasg szmra.

nmagban is rdekes kihvst jelenthet az emberisg szmra, hogy azzal a technikai fejlettsggel, amely rszben felels az ghajlatvltozsrt, milyen mdon tud alkalmazkodni a megvltoz idjrsi krlmnyekhez.

 

 

     
CHAT

     
Id
     
Npszmlls
Induls: 2007-07-03
     
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
Milyen az oldal?
Milyen az oldal?

llat!
Szuper!
J!
Fejlessztek mg!
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
     
Bannercsere.org
     

A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG