A j�gkorszakok kialakul�s�nak felt�telei

  Irta : Hubay Mikl�s

A f�ldi �ghajlat-ingadoz�sok okait nagyon sokan kutatt�k m�r, azonban �tfog� magyar�zatot m�g egyetlen elm�let sem adott. A hipot�ziseket t�bb csoportba sorolhatjuk.

A geol�giai elm�letek egy r�sze a kontinensek v�ndorl�s�val igyekszik megmagyar�zni az �ghajlat v�ltoz�sait, t�bben pedig a hegys�gk�pz� folyamatoknak tulajdon�tanak ilyen hat�st. E kutat�k elk�pzel�se szerint a j�gkorszakok kialakul�s�nak az egyik fontos felt�tele, hogy legal�bb az egyik p�lus k�rny�k�n nagy kiterjed�s� sz�razf�ldek helyezkedjenek el. A magasra kiemelked� hegys�gt�megek pedig az �tlagos h�m�rs�klet cs�kkent�s�vel �s a nagy f�ldi l�gk�rz�s megv�ltoztat�s�val j�rulhatnak hozz� egy j�gkorszak kialakul�s�hoz.
Az elk�pzel�sek m�sik csoportja fizikai-k�miai jelleg�. A F�ld kl�m�j�nak ingadoz�sait a l�gk�r k�miai �sszet�tel�nek v�ltoz�saiban, �s azoknak a F�ld h�h�ztart�s�ra gyakorolt hat�saival magyar�zz�k.
Vannak, akik f�ld�nk�v�li t�nyez�ket sejtenek a v�ltoz�sok m�g�tt. Egyes kutat�k szerint Napunk v�ltoz� f�ny� csillag, ez�rt 200-250 milli� �ves ritmusban megv�ltozik a sug�rz�sa sor�n kibocs�tott energia mennyis�ge, ami term�szetesen kihat a F�ld �ghajlat�ra is. Ennek az elk�pzel�snek az a f� hi�nyoss�ga, hogy nem teljesen bizony�tott a kiindul�si alapja.
A m�sik feltev�s szerint Naprendszer�nk id�nk�nt csillagk�zi porfelh�n halad �t, ami a napsugarak sz�tsz�r�d�s�val megn�velheti a bolyg�nkra jut� energi�t.

A legkidolgozottabb, �s a kutat�k k�r�ben is a legink�bb elfogadott elm�let szint�n csillag�szati okokat l�t az ingadoz�sok m�g�tt. Azt az elk�pzel�st, miszerint az �vszakok jelleg�nek csillag�szati okokra visszavezethet� v�ltoz�sai szab�lyos id�k�z�nk�nt eljegesed�st id�zhetnek el�, m�r a m�lt sz�zadban felvetett�k. Az elm�let r�szletes kidolgoz�sa �s matematikai form�ba �nt�se azonban a sz�zadunk 1920-as �s 1930-as �veiben val�sult meg Milutin Milankovics jugoszl�v csillag�sz munk�ss�ga nyom�n.
V�lem�nye szerint a sz�ban forg� csillag�szati "ritmusszab�lyoz�nak" h�rom �sszetev�je van. Kett� az �vszakok jelleg�t m�dos�tja (eszerint lesznek az �vszakok kisebb vagy nagyobb m�rt�kben sz�ls�s�gesek), a harmadik pedig az el�bbi kett� k�z�tti k�lcs�nhat�st befoly�solja.

Amennyiben t�bbre is kiv�ncsi kattintson az al�bbi linkre : //gportal.hu/portal/dokiradio/