Convair B-58 Hustler

El�zm�nyek

Az 1950-es �vek k�zep�re az USAF strat�giai bomb�z�inak gerinc�t az �jonnan k�sz�lt Boeing B-47-es Stratojetek �s nagy testv�reik, a B-52 Stratofortressek alkott�k. Azonban �j k�vetelm�ny l�pett fel a l�gier� r�sz�r�l: egy nagy sebess�g�, magasan rep�l� bomb�z�ra volt sz�ks�g�k. Ezt az is indokolta, hogy a potenci�lis ellens�gn�l, a Szovjetuni�n�l olyan vad�szok jelentek meg, mint a MiG-19 �s a MiG-21. Ezek m�r k�pesek voltak utol�rni �s lel�ni egy B-52-es bomb�z�t is.

A fejleszt�s

Az eml�tett okok miatt az �j bomb�z�nak egy furcsa feladatot sz�ntak. Szak�tva az addig alkalmazott strat�gi�t�l, hogy a g�pek t�megesen rep�ljenek be az ellens�ges l�gt�rbe, ink�bb a kevesebb, de jobb elvet v�lasztott�k. A Boeing 1948-ban kifejlesztett egy n�gy hajt�m�ves g�pet, az XB-65-t, de ezt 1949-ben t�r�ltnek nyilv�n�tott�k, mert nem �rte el a hangsebess�get.

A tanulm�ny, ami a j�v� bomb�z�j�r�l sz�lt, GEBO-k�nt volt ismert. Ennek el�sz�r m�g megfelelt volna a Boeing terv, de a GEBO II-nek m�r nem. Ezt a Convair ki is haszn�lta, �s tov�bbi �sszegeket k�rt �s kapott terveinek elk�sz�t�s�hez. V�g�l 1950-ben megsz�letett a teljes k�vetelm�ny:  3000 tengeri m�rf�ldes (5556 km) hat�t�vols�g�, Mach. 1,3 el�r�s�re k�pes, 10.000 font (4536 kg) bombaterh� g�p kifejleszt�se volt a c�l.

A GEBO II-n 1951-ben nagy v�ltoztat�st eszk�z�ltek. Megjelent az az �tlet, ami v�g�l a Hustlerhez vezetett: egy olyan bomba kifejleszt�se, amit a bomb�z� m�g az ellens�ges ter�let el�r�se el�tt, nagy magass�gban kiold, �gy nem ker�lt a  l�gv�delem t�z�be. A bomba be�p�tett �zemanyag-tart�lyt �s hajt�m�vet is kapott, �gy a m�rn�k�k elk�pzel�se szerint kb. 57-58 m�ternek kellett lennie. Ez persze nagyobb b�rmelyik akkori bomb�z� bombakamr�j�nak m�ret�n�l, �s az �j g�pbe sem f�rne bele. Ez�rt �gy hat�roztak, hogy a szerkezetet h�vely alak�ra tervezik, �s k�ls� felf�ggeszt� ponton helyezik el.

1953-ra el is k�sz�lt az alapkoncepci�.

Hossz�, �ramvonalas bombatest, kis sz�rnyakkal, bels� t�zel�anyag-tart�llyal, kis hajt�m�vel.

Azonban g�p is kellett a fegyverhez, �s a tervez�s be is indult. A tender elnyer�s��rt a Convair �s a Boeing versengett.

Ut�bbi gy�r a Project MX-1022-vel jelentkezett. Ez egy v�llsz�rnyas elrendez�s� g�p, 2.280 tengeri m�rf�ldes hat�t�vval �s 1100 km/h max. sebess�ggel. A Convair als�sz�rnyas, deltasz�rny� g�pet akart, hasonl� adatokkal.

A h�vely �s a g�p alakj�nak v�ltoz�sa

A l�gier� k�lts�gvet�se elfogadta mindk�t tervezetet.

A k�t terv halad�s�t biztos�totta egy 1951. december 8-�n kiadott terv egy strat�giai felder�t�rendszerrel, amihez egy hasonl� g�p kellett, mint a GEBO II-h�z. A Boeing �s a Convair ugyan�gy jelentkezett erre a tenderre is.

Amikor 1952. okt�ber 9-�n a k�t tervet �sszevont�k, a nagyobb Boeing tervet t�r�lt�k, �s a Convair gy�z�tt.

A c�g megkapott minden p�nzt, amit a fejleszt�sre sz�ntak. K�s�bb t�bb v�ltoztat�st is eszk�z�ltek a g�pen:

A n�gy hajt�m�vet k�l�n�ll� tart�kba helyezt�k, a sz�rny alakj�n finom�tottak stb.

M�g v�g�l az els� protot�pus 1956. november 11-�n teljes�tette sz�zfelsz�ll�s�t. Ez a Hustler l�pte �t el�sz�r a hangsebess�get, majd ennek k�tszeres�t is. A tesztrep�l�sek sor�n baleset nem t�rt�nt, a g�p 150 felsz�ll�s sor�n 257 �ra 30 percet t�lt�tt a leveg�ben.

Az Xb-58-as protot�pus

Csapatszolg�lat

Az els� p�ld�nyok 1960-ban �lltak szolg�latba az els� vonalbeli alakulatokn�l, �s selejtez�s�k 1970-ben t�rt�nt v�glegesen.

A szolg�lati ideje alatt t�bbsz�r is m�dos�t�sokat v�geztek a g�pen, f�leg ami az �nv�delmet illeti. Az oroszok egyre jobb f�ld-leveg� rak�t�kat ( a SAM-eket) �ll�tottak szolg�latba, amiknek r�ad�sul a sebess�g�k egyre n�tt. Ez�rt az eddig biztons�got jelent� gyorsas�g �s nagy rep�l�si magass�g is elveszett. A fejleszt�sek miatt pedig n�tt a g�p s�lya, ami a hat�sug�r terh�re ment. B�r a g�pet nem m�ly behatol�sokra tervezt�k, ez m�gis sokat rontott a haszn�lhat�s�gon.

�rdekes m�don a Hustler nem rendelkezett bels� bombat�rrel. A k�ls� felf�ggeszt� pontokon n�gy atom-vagy hagyom�nyos fegyvert hordozhatott, ha az �zemanyag tart�lyt leszerelt�k, de ez tov�bb rontott a g�p hat�sugar�n. A kis hely a fejleszt�seket is korl�tozta, nem volt el�g t�r a tov�bbi ECM(�nv�delmi) fejleszt�sekre.

A g�p-ember kapcsolat ter�n a t�pus nem kaphatna t�l j� jegyet. A pil�ta ugyan kiv�l� kil�t�snak �rvendhetett, a navig�tor �s a fegyverzetkezel� azonban csak egy nagyon kis ablakkal �s apr�cska, fedett hellyel rendelkeztek.

Ahogy a k�pen is l�tszik, a navig�tor �s a fegyverzetkezel� dolga nem volt k�nny�

Igaz ugyan, hogy a Hustler gyorsabb volt szinte minden orosz vad�szn�l, a SAM-ek fejl�d�se �s egyre pontosabb� v�l�sa miatt el�t�rbe ker�lt annak a lehet�s�ge is, hogy a g�pet alacsony magass�g� behatol�sokra is haszn�lj�k. Ez azonban tov�bb n�velte az am�gy is hatalmas �zemanyag-fogyaszt�st, hiszen a t�pust nagy magass�g� rep�l�sre tervezt�k.

Teh�t a g�p fejleszt�seinek nagy r�sz�t a v�delem tette ki. Ezen fel�l azonban a k�l�nb�z� rendszerek cser�je is megt�rt�nt. P�ld�ul t�bb anal�g berendez�st kellett cser�lni digit�lisra a h�t�s hib�ja �s a fejl�d� k�vetelm�nyek miatt.

A B-58, b�r t�bb sebess�gi vil�grekord tart�ja, haszn�lhat�s�g ter�n nem a legjobb. Eredeti haszn�lati k�r�ben (szerencs�re) nem ker�lt alkalmaz�sra sosem, de m�shogy sem. M�k�dtet�se egyre jobban gazdas�gtalann� v�lt, r�ad�sul olyan korban sz�letett �s rep�lt, mikor a fejl�d�s meg�ll�thatatlannak t�nt, a p�nzt pedig mindig a leg�jabb fejleszt�sek vitt�k el. Sorsa nagyon h�nyatott volt, a sorozatgy�rt�s�t a nagy k�lts�gek miatt hamar besz�ntett�k, kev�s p�ld�ny k�sz�lt el. Hasznos terhe t�l kicsi volt, feladatterve pedig nem egyezett meg a tervez�s�n�l elgondolttal. R�ad�sul a ’60-as �vekben egy olyanv�delmi miniszter ker�lt hivatalba az USA-ban, aki al�becs�lte a bomb�z�kat. Balszerencs�j�re a t�pus szolg�lati idej�ben t�rt ki a vietnami h�bor�, ami m�g t�bb p�nzt sz�vott el a g�pt�l.

A Hustler fejleszt�se �s gy�rt�sa miatt a Convair hatalmas ad�ss�got gy�jt�tt, �gy a g�p tulajdonk�ppen cs�dbe juttatta tulajdon tervez�it.

Mikor az XB-70-es terve elk�sz�lt, a B-58-as jelent�s�ge lecs�kkent, �s nem t�r�dtek vele annyit. Mikor pedig az Valkyre fejleszt�se megfeneklett, a Hustler m�r nem sz�m�tott modern t�pusnak.

�gy a g�p karrierje nem volt t�l f�nyes, „rossz korban sz�letett rossz helyen” mondhatn�nk ma.

Fegyverzet

A Hustler alapfegyverzete az MB-1-es bomba k�l�nb�z� v�ltozataib�l �ll.

Az MA-1C ennek a rak�tahajt�m�ves v�ltozata volt, az MB-1-es csak sima szabades�s� fegyverk�nt funkcion�lt. Az MB-1C ugyan�gy nem tartalmazott hajt�m�vet, nem is terjedt el annyira. A TCP k�tkomponens� gondola hasonl� az MB-1-hez, de lehets�ges volt megtartani a robban�fejet, m�g az �zemanyagot elhaszn�lta a g�p. A B-58-on kipr�b�ltak tov�bb� vegyi fegyvereket is, de ezek nem jutottak el a sorozatgy�rt�shoz �s rendszeres�t�shez. Term�szetesen a hagyom�nyos bomb�k is megtal�lhat�ak voltak rajta.

Balesetek

1964. december 8.
Indiana �llamban, a Grissom L�git�maszponton egy B-58-as bomb�z� let�rt a felsz�ll�p�ly�r�l �s kigyulladt. A fed�lzeten l�v� �t nukle�ris fegyver r�szben megs�r�lt a t�zben. A kontamin�ci� a k�zvetlen k�rnyezetre korl�toz�dott.

Adatok

 Forr�sok:

Katonai rep�l�g�pek szerkezete, Paul Eden-Soph Moeng, Alexandra

http://www.fas.org/nuke/guide/usa/bomber/b-58.htm

http://www.aviation-history.com/convair/b58.html

http://fu.web.elte.hu/atom/lista.html

Bera B�lint

2007.

innen j�n: www.f14.try.hu